Kultúrtörténeti kitekintés...

Mindenki ismeri a mesét, ugye? Kiskorunkban mennyire szurkoltunk a gyerekeknek, hogy visszataláljanak azokhoz a szülőkhöz, akik kivitték őket az erdőbe…No, de nemcsak ez az egy anomália van az életünkben, úgyhogy folytatom…

…mégpedig azzal, hogy egy Hans Traxler nevű német tanító elment arra a környékre, ahol a Grimm testvérek a mese anyagát gyűjtötték, pontosabban a spessarti erdőbe. Megtalálta a favágó házát, a két erdővágás közti nyiladékot, melyen keresztül állítólag apjuk vezette a gyerekeket, talált kemencéket és szerszámokat, sőt, sziklák közé dugva mézeskalács recepteket is…

                                                                                   
Tovább gyűjtve az adatokat, követve a nyomokat, rálelt egy bizonyos Katharina Schrader mézeskalácsos nő nyomára, aki kénytelen volt 1647-ben elmenekülni Wernigerodéból, mert egy bizonyos Hans Metzler nevű úr üldözte szerelmével, de ő nem akart hozzámenni feleségül. Azt is érdemes megemlíteni, hogy Katharina kora legeredetibb mestere volt, folyamatosan alkotott új recepteket sőt sütőmintákat is.

A Metzler családot, mely ugyanezt az ipart űzte, motiválhatta a haszonszerzés gondolata, hiszen a házassággal Katharina nem tarthatta volna meg a saját önálló piaci részesedését, és nem tekinthette volna sajátjának az általa kidolgozott sütőformákat és receptúrákat sem. Bizony, a szerelem édes illatában a legsötétebb konkurenciaharc sejlik fel…

A nő elmenekült, a spessarti erdőben vett egy házat, ott rendezte be sütödéjét, melynek híre messzi földre eljutott. Elhagyott „szerelme” nem nyugodott bele a történtekbe, megvádolta őt azzal, hogy seprűnyélen lovagol, embereket csábít magához, rabul ejti, felhízlalja, majd megsüti és megeszi őket. Katharinát kínvallatásnak is alávetették, de csodák csodája elengedték, a boszorkánybíróság felmentette. (No, ilyen se sok volt abban a korban!) De ne örüljünk előre, mert a vevőkörét féltő Hans és gonosz nővére megtalálta Katharina házát, megfogták őt, megölték, majd a testet elégették az egyik kemencében.

Ennek a hátborzongató történetnek Hans Traxler 1978-ban megjelent Die Wahrheit über Hansel und Gretel, magyarul Az igazság Jancsiról és Juliskáról címen megjelent könyvében lehet utána olvasni. Az eset szerepel még Rudnay János – Beliczay László Mézkönyv című örökbecsű munkájában, nagyon sok kultúrtörténeti adalékkal együtt.